Dél-Dunántúl, a zöld régió

Nem csak az itt élő lokálpatrióták állítják, hanem kutatások is igazolják, hogy Magyarországon Dél-Dunántúl a legkedveltebb célpontja a természetjáróknak. Nem csoda ez, hiszen az ártéri, vadakban gazdag erdőrengetegtől a bizarr formájú sziklás hegyekig, lassan hömpölygő vagy sebes sodrású vizekig mindent megtalálunk errefelé.
A régiót keletről a Duna, délről a Dráva határolja. Mindkét folyó és parti sávjaik élővilágának zavartalanságáról a Duna-Dráva Nemzeti Park gondoskodik. Hívják, várják a turistákat a gemenci, a drávatamási, és a dávaszentesi látogatóközpontjaikba. Európa legnagyobb kiterjedésű természetes ártere a gemenci, melynek változatos világát a vezetett gyalogtúrákon, vagy a kisvasúton utazva is felfedezhetjük, az „Élet az ártéren” dioráma kiállítással, állatsimogatóval kiegészítve az egynapos programot. Drávatamási a kerékpárral vagy kenun túrázók kedvelt állomása, míg Drávaszentesre azokat a kiránduló családokat és osztályokat várják, akik a legkülönfélébb őshonos magyar háziállatokat szeretnék megismerni, közelről megfigyelni.

A Dráva önmagában is unikális érték. Barcsig gyors folyású, szeszélyes, majd lelassuló vize olyan tiszta, hogy az ország halfajainak több mint kétharmada él benne. E kis híjján ötven halfaj között olyan egészen különlegeseket is megtalálhatunk, mint a dunai galóca, a magyar bucó, a botos kölönte, a leánykoncér, vagy a sima tok. Valljuk be, eddig mit sem tudtunk e szépnevű lények létezéséről. S éppen ez a csodálatos a Drávában: karnyújtásnyira az otthonunktól egy eddig teljesen ismeretlen, új világot fedezhetünk fel vízben, földön, levegőben. Csak itt ismerhetjük meg a még nevével is szívünket melengető, arcunkra mosolyt csaló kis lilét (régies nevén sármadarat, vagy fövényfutót), a küszvágó csért (népies nevén csillinget), vagy a hazánkban kizárólag itt fészkelő kis csért. S ugyan ki látott eddig közülünk fekete gólyát vagy barna kányát? Vagy a Dráva holtágainak lakójával, a vidrával ki találkozott már? És tudta-e bármelyikünk, hogy itt van otthon hazánk egyetlen teknősfaja, a mocsári teknős is?

A Zselic és a Tolnai dombság szelíd lankáin, a vadregényes Mecsek hegység megannyi meglepetést, csodát rejt. Több mint 1100 km túraútvonalat jelöltek ki a természetjárók ezen a területen. Abaliget kiépített, kényelmesen bejárható cseppkőbarlangja (egyben klimatikus gyógyhely is!) 21 különböző denevérfaj otthona, akiknek - egyébként rejtőzködő - életét a barlang melletti denevér múzeum tárja elénk. A közeli orfűi barlangok az extrém sportok, kalandtúrák szerelmeseinek adrenalin szintjét képesek a kívánt szintre emelni. De rövidesen a pécsi Tettyén is megnyílik egy, eddig a nagyközönség számára ismeretlen barlang.

Somogyban az országban egyedülálló kezdeményezésként egy civil alapítvány kezel számos védett élőhelyet, köztük a petesmalomi vidraparkot, és környezetének hatalmas tórendszerét. Ennek tájba rejtett megfigyelő tornyaiba védett vízimadarak sokasága vonzza a fotószafarisokat.

A természet minden évszakban más arcát mutatja, minden nap más és más módon mosolyog ránk vissza. Kívánjuk, hogy aki olvassa e sorokat, leljen hasonló örömökre a mi zöld régiónkban, mint amely örömöket nekünk, itt élő lokálpatriótáknak ad Dél-Dunántúl.

Forrás:http://deldunantul.hu/htmls/2007_a_termeszetjaras_eve.html